Budapest a rossz kémények világvárosa!

A Főkétüsz Kft. jelentése szerint a fővárosban 850.000 béleletlen kémény van. Ezek közül 29-30.000 elhasználódott, veszélyes, szerkezeti hibás. Jelenleg is 1.400 közvetlenül életveszélyes, annak ellenére, hogy 23.000 darab ilyen kürtőt már lejelentettek a hatóságoknak. Jelenleg 10.870 kémény ki van zárva a gázszolgáltatásból.
A veszély mértéke miatt a FŐKÉTÜSZ egyre komolyabban szankcionál.
Kb. 30 kilométernyi kéményseprőjárda hiányzik, vagy azonnal javításra szorul. Mivel a füstelvezetők évtizedekkel ezelőtt, többnyire téglából vagy betonelemekből épültek, nem alkalmasak a gázfűtés égéstermékének elvezetésére.

Az emberiségnek évezredek alatt nem volt problémája a kéményekkel, mindaddig amíg tüzelőanyagként a fát és a szenet használta. Ebben az esetben a füstgáz hőmérséklete 400 °C feletti a kéményben, füst és vízgőz formájában. Az elmúlt században a fa-, és széntüzelést felváltotta a gazdaságosabb olaj-, és gáztüzelés. Ez tragikus következményekkel járt a kémények szempontjából. A savas kondenzátum az alacsony füstgázhőmérséklet következtében korrodálja a téglát, betont A fellépő korrózió következményeként szénmonoxid kerülhet a lakótérbe, ez felelős az ilyen jellegű halálos kimenetelű balesetekért.

Gázkészülék üzemeltetésekor nem a kéménytisztítás fontos, hanem a kémény átjárhatóságának ellenőrzése. A gázkészülék ugyanis nem jelzi, ha akadozik az égéstermék-elvezetés, ezért időnként ellenőrizni kell, hogy az égéstermék szabadba távozásának nincs-e akadálya.

Ha a kémény átjárhatóságával nincs baj, akkor nagyjából minden rendben, de nem árt tudni, hogy a gázkészülékek jó hatásfokuknak köszönhetően 100-150 °C-os füstgázt termelnek. Ezt hűti a huzatmegszakítónál bekeveredő szobahőmérsékletű levegő, így a kéményben már csak 50-100 °C-os a füstgáz-levegő keverék. Ennek nagy része vízgőz. Száz fok alatt a vízgőz egy része folyadékká alakul, amitől a kémény fala, különösen a kéményfej környékén, átnedvesedik. Ez a víz nem ugyanaz a víz, mint az eső. Az eső elvileg tiszta víz, a füstgázban lévő víz viszont a szintén füstgázban jelenlévő széndioxiddal összekeveredve savas vízzé válik. Egy kéményen keresztül évente akár több tonna vízgőz is távozhat, míg ugyanabba a kéménybe jutó éves csapadék (500-600 mm/év) mennyisége jó, ha egy vödörnyi. A savas víz és a mész egymással kémiai reakcióba lépnek, aminek az eredménye a vakolat és a téglák közti habarcs elporladása.

A szűk kémény nem tudja az összes füstgázt elvezetni, így annak egy része a lakásba juthat. A bő kéményben a füstgáz a tágas hely miatt lassan halad felfelé, ezért van ideje lehűlni. Az ideje korán lehűlt füstgáz rontja a huzatot és kiválik belőle a savas víz is.

A huzat felhajtóerejét főleg két dolog befolyásolhatja: A füstgáz hőmérséklete (minél melegebb, annál nagyobb a huzat) és a kémény magassága (minél magasabb - egy bizonyos határig - annál jobb a huzat). Tehát a túl alacsony kéményben nem jön létre akkora huzat, hogy a keletkező összes füstgázt megfelelőképpen elszállítsa.

Túl magas kéményben a füstgáznak túl nagy utat kell megtennie, míg a szabadba jut, túl sok időt tölt a kéményben, ezért lehűl. A hosszú úton túl sokat érintkezik (súrlódik) a kémény falával, így számottevő lesz a kémény légellenállása, ami szintén rontja a huzatot.

A kéménykürtő alakja: Legjobb a kör alakú, sima felületű kürtőkeresztmetszet. Ebben az esetben a legkisebb egy adott keresztmetszetű és magasságú kémény belső felülete. Minél kisebb a felület, annál melegebb marad a füstgáz. Gyakorlatilag még elfogadható a négyzet alakú és az olyan téglalap alakú kürtőkeresztmetszet, amelynek egyik oldalhossza legfeljebb másfélszerese a másik oldal hosszának.

A meglévő kémény vizesedése esetén végig kell nézni a kéményt, lehet-e javítani a hőszigetelésen (belső hőszigetelés, padlástéri vakolás, tűzfaloldali hőszigetelés). Ritkán, de előfordulhat, hogy a kémény fölöslegesen túl magas, ilyenkor célszerű visszabontani a fölösleges szakaszt. Ha mindez nem vezet eredményre, és a kémény méretei lehetővé tesznek némi keresztmetszet-csökkentést, saválló anyaggal kell kibélelni a kéményt.

Nagy probléma, ha a kéménynek nincs huzata: ez főleg a többszintes épületek régi, egycsatornás gyűjtőkéményeinél fordulhat elő. A hiba oka, hogy ez a kéménytípus túl bő (arra méretezve, ha egyszerre az összes tüzelőberendezés üzemel) és szakaszos üzemű gázkészülékek (vízmelegítők) vannak rákötve. Emiatt a kémény szinte mindig hideg, és nemhogy nincs huzata, de egyenesen a hideg levegő áramlik be a lakásokba a kéményen keíresztül. Ha mégis kialakulna gyenge huzat, azt a többi szinteken lévő készülékek bekötései (lyukak a huzatmegszakítón keresztül) lerontják.

A szilárd fűtőanyag- és az olaj-tüzelőberendezéseknél is van veszély, de itt nem a füstgázmérgezés az igazi veszélyforrás (bár néha az is előfordulhat), hanem a füstgázok magas hőmérséklete, ami elérheti a 600-700 °C-ot is. Meggyulladhat a kéményben pl. a falra rakódott szurok. A szurok 1000 °C fölött izzva ég el, így a kémény külső fala akár több száz fokra is hevülhet. Ez lángra lobbanthatja a kéménnyel érintkező lakások berendezését.

Összefoglalva tehát:

A kéményben felfelé haladó füst folyamatosan hűl, hagyományos falazott kéményben méterenként kb. 15-16 °C-ot. Bármilyen anyagot égetünk, a füst jelentős mennyiségű vízgőzt tartalmaz.

Kb. 50-70 °C között megkezdődik a víz intenzív kicsapódása. Az így keletkező folyadék savas kémhatású. A bélelés nélküli kéményeket a falán a füstgázból lecsapódó nedvesség teszi tönkre.

A veszély elkerülése érdekében, minden gáztüzelésű készülék kéményét kötelező saválló béléssel ellátni. A leggyakrabban használt technológia az, amikor a meglévő kéménybe korrózióálló csöveket helyeznek. Ebben az esetben viszont az alábbi megoldhatatlan problémákkal találjuk magunkat szemben:

• Merev, vékony (0,6 mm) falú saválló cső ellenáll a korróziós hatásoknak (10 éves garancia), de lehetetlen utólag behelyezni egy hosszanti, nem egyenes kéménybe anélkül, hogy a falat ne kellene kibontani az elhúzásoknál.
• Flexibilis, vékony (0,3 mm) falú gégecső betömködhető a kéménybe, amely elhúzásokat tartalmaz, de ennek a csőnek a korrózióálló mutatói nem elégségesek.
• A behelyezett béléscső minden esetben kisebb átmérőt fog eredményezni, mint az eredeti kéményé volt. Ez keresztmetszet csökkenést, ezáltal kisebb huzatot eredményez.
• Előfordul, hogy egy téglalap keresztmetszetű (pl 200x300 mm) kémény bélelése esetén szeretnénk egy ugyanolyan keresztmetszetet biztosító 275 mm átmérőjű merev csövet behelyezni. Ez lehetetlen anélkül, hogy a kéményt erre az átmérőre felfúrjuk.

Megoldás a kémény FuranFlex technológiával és anyaggal történő bélelése.


Cikk: A kéménybalesetek megelőzhetők!