Turbo-kémények

A zárt égésterű, úgynevezett turbo gázkészülékek jelenleg a legbiztonságosabbak, ezért egyre jobban terjednek. Az égéshez szükséges levegőt nem a lakótérből nyerik, hanem külön rendszeren keresztül, a szabadból. Biztonságos üzemeltetésükhöz elengedhetetlen a tökéletes tömörséggel szerelt speciális kéményrendszer. A kéményseprő vizsgálat során ezért e zárt rendszert nyomáspróbának vetik alá.
A keletkező égéstermék elszállítása és az égéshez szükséges levegő beszívása is mesterséges úton történik (a légáramlásokat a készülék belső ventillátora biztosítja) egy speciális rendszeren keresztül.

Alapvetően kétféle módszer létezik, melyekből az adott telepítési hely sajátosságait figyelembe véve kell választani.

•  Koaxiális rendszer: A bélelt kéménybe központosító távtartókkal egy kisebb átmérőjű folytonos csövet telepítünk. A füstgáz a kisebb átmérőjű csövön távozik, az égéshez szükséges levegő a külső csövön áramlik a gázkészülékbe.
Előnye: A füstgáz előmelegíti az égési levegőt. Esztétikus (ránézésre csak egy cső csatlakozik a készülékhez).
Hátránya: Mivel mindkét irány légáramlását korlátozott teljesítményű ventillátorok biztosítják, ezért hosszú kéményekbe csak drágább készülék alkalmazása lehetséges, amelynek beépítése nem feltétlen gazdaságos.
 
•  Szétválasztott rendszer: Az égéstermék a bélelt kéményen keresztül távozik, de az égési levegő kültéri beszívása a kitorkollástól távol található. A levegőbeszívás történhet a készülék helyiségének kültéri falán-, másik kémény-, vagy szellőzőcsatornán keresztül, esetleg lichthofból)
Előnye: A beszívási út jóval rövidebb lehet a füstgázkürtőénél, ezért a légmozgatás kevesebb energiát, kisebb ventillátorteljesítményű készüléket igényel. Azoknál a szűkebb kéményeknél is használható megoldás, ahol a koaxiális dupla cső nem behelyezhető. Lichthofból a külső hőmérsékletnél magasabb égési levegőt lehet nyerni. A beáramló levegő nem hűti le a füstgázt, ezért kisebb a kondenzátum-képződés.
Hátránya: Faláttörést igényel, vagy megszüntet egy szellőzőkürtőt. Kevésbé esztétikus, mert a gázkészülékből induló cső elágazik, egyik a kéménybe, másik a levegőbeszívás helyéhez van bekötve.

A zárt égésterű készülékek égéstermék-elvezető része készülhet FuranFlex®-Turbo, vagy merev ötvözött alumíniumból, flexibilis acélból, kondenzációs készülék esetében polipropilén alapanyagú merev, vagy flexibilis csőből. Az égési levegő beszívó rész készülhet FuranFlex béléscsőből, merev, vagy hajlékony alumíniumból, acélból, vagy műanyagból. A legmegfelelőbb ár/érték arányos megoldást az adott telepítési hely sajátságai, a készülék típusa, paraméterei ismeretében tudják Önnek javasolni felmérő kollégáink.

Cikk: A zárt égésterű készülékek előnyei !

Példák égéstermék elvezető rendszerekre

Szétválasztott rendszer kéményben elezetve

Szétválasztott rendszer homlokzati kivezetéssel

Szétválasztott rendszer tetősík fölé elvezetve

Szétválasztott rendszer egyesített kivezetéssel

Szétválasztott rendszer kéményben elezetve légtérből szívott égélevegővel

Koaxiális rendszer homlokzati kivezetéssel

Koaxiális rendszer föggőleges elvezetéssel tetősík fölé

Koaxiális rendszer kéményben elvezetve

FuranFlex®-Turbo

Szétválasztott rendszer alkalmazása esetén a FuranFlex®-Turbo füstgázelvezető eljárás a megfelelő idomokkal alkalmas zárt égésterű gázkészülékek füstgázelvezetésére. Nagy előnye a kör keresztmetszetű merev, vagy hajlékony alumíniumból, acélból, vagy műanyagból készülő füstgázelvezetőkkel szemben, hogy az eredeti kürtőkeresztmetszet maximálisan kihasználható, hiszen a béléscső felveszi a kémény keresztmetszeti alakját.

A következő elemeket építjük be:

Csúszó gyűrű: A kéményt borító fedkő
magasságában kerül a FuranFlexR-
turbobéléscsőre. A hőtágulásos elmozdulásokból eredő súrlódást ez az elem veszi fel.

Bekötő idom: Ez az idom biztosítja a
légtömör csatlakozást a kazán füstcsövezése és a FuranFlexR-turbobélésanyag között.

Toldó idom: Kitorkollás meghosszabbítására alkalmazzuk.

Kuplung idom: Ez az idom biztosítja a kazán füstcsőelemeinek és a bekötőidom légtömör csatlakozását.

Központosító / megvezető tárcsa: A tisztító idom fölötti központosító és megvezető tárcsa támasztja alá a FuranFlexR- turbobélésanyagot, valamint biztosítja a bélésanyag megfelelő elhelyezkedését a kéményben.

Tisztító idom: A bélésanyag ellenőrzését és tisztítását lehetővé tevő idom.

Fedél: Légtömör lezáró fedél a zárt égésterű kazánok alkalmazásához.

Kupak: FuranFlex®-turbotechnológia miatt szükséges alkatrész, amely légtömören lezárja a béléscső alját.

Szifon: Kondenzátum elvezetésére szolgál. Kialakításával zárt égésterű készülékhez is alkalmazható. U-csöves kondenzelvezető rendszere biztosítja a nyomásállóságot. - Tisztító idom részét képezi.


További információkért látogasson el a gyártó honlapjára, klikkeljen ide.

Kondenzációs kazánok - A füstgázban lévő hőenergia hasznosítása

A gáz elégetésekor nagy mennyiségű vízgőz is keletkezik, amely hagyományos gázkazánok esetében a benne lévő hővel együtt a kéményen keresztül a szabadba távozik.
A zárt égésterű kondenzációs kazánok megnövelt felületű, kompakt hőcserélővel rendelkeznek, amely segítségével az égéstermékben, illetve annak vízgőz-tartalmában jelen lévő hőenergia nagy részét visszanyerjük a fűtési rendszer javára.

A folyamatban az égéstermék a készülékbe visszatérő oldali hideg hőcserélő felületen oly mértékben lehűl, hogy a benne lévő vízgőz lecsapódik. Ez a kondenzáció jelentős hőátadással jár, amely több mint 11%-os visszanyerését jelenti annak a bevitt elsődleges hőenergiának, amit a tüzelőanyag elégetésekor adunk a fűtési rendszerbe.

Az eljárással tehát kb. 11 % kondenzációs hőt nyerünk, ami egy köbméter metángáz elégetésekor 11,25 kWh plusz hőenergiát jelent. A füstgázból visszanyert hőmennyiség nagysága, illetve a keletkezett kondenzvíz mennyisége fordítottan arányos a berendezés üzemi hőmérsékletével. A kondenzációs technológia maximális alkalmazhatóságát tehát az olyan fűtési rendszerekben találjuk meg, amelyekben a visszatérő fűtővíz hőmérséklete a lehető legalacsonyabb (pl padló-, falfűtés).

A kondenzációs készülékek hatásfoka 100 % fölötti. Ez marketing szöveg, vagy valóság?

Egy fűtőanyag energiatermelési képességét az égési folyamatban a fűtőértéke adja meg. A fűtőérték az egységnyi fűtőanyag égése során keletkezett hőmennyiség.

A fűtőértéket felső és alsó fűtőértékre vonatkoztathatjuk.
A felső érték az egységnyi gáz tökéletes elégésekor felszabaduló hőmennyiséget jelenti, feltételezve, hogy a füstgázban jelenlévő vízgőz rejtett hőjét is visszanyertük
Az alsó érték az egységnyi gáz elégésekor felszabaduló hőmennyiséget jelenti, feltételezve, hogy a füstgázban jelenlévő összes víz megmarad gőz halmazállapotúnak.

A két fűtőérték különbsége tehát a füstgázban lévő vízgőz kondenzációs hőértékéből adódik. Tekintve, hogy a hagyományos elven működő kazánokkal nem lehetett visszanyerni ezt a hőt, mindig az alsó fűtőértékkel számoltunk/számolunk a kazánok hatásfokának kiszámításakor. Vagyis nem ismertük el veszteségként, hogy az elsődleges égési folyamatban bevitt energia kb. 11%-a kizárólag vízgőz keletkezésére fordítódik, és mégis 100%-nak vettük a bevitt energiát. Ezt a vonatkoztatási adatot alkalmazva a kondenzációs kazánok esetén tehát 100%-nál magasabb hatásfokról beszélhetünk a kondenzációs hő visszanyerése miatt.

Mindezek miatt jelenleg a kondenzációs gázkészülékek üzemeltethetők a leggazdaságosabban. Áruk ugyan magasabb a hagyományos elven működőknél, de ez néhány év alatt megtérül. (És minél magasabb lesz a gáz ára, annál gyorsabban.)

Nagyon fontos, hogy a zárt égésterű gázkészülékek alkalmazása esetén gondoskodni kell a nagy mennyiségben képződő kondenzvíz elveszetéséről.

Vállaljuk gáztervek elkészítését, fűtés-korszerűsítés kivitelezését.