Hírek, újdonságok a kémények világából

A minél energiatakarékosabb fűtési rendszerek iránt jelentősen megnőtt az érdeklődés. Egy régi, elavult gázkazán kondenzációs tüzelőberendezésre való cseréje radikálisan képes csökkenteni a gázfogyasztást, így gyorsan megtérül. Viszont a kazáncsere csak akkor oldható meg, ha gondoskodni tudunk az égéstermék elvezetéséről is - a kondenzációs kazánokhoz új kéményre is szükség van.

Csakhogy a magyar nagyvárosokban a ’90-s években épült társasházakban előszeretettel alkalmaztak úgynevezett LAS rendszerű gyűjtőkéményeket, ahol több emeleten keresztül, szintenként akár 2 készülék rákötésével valósították meg a lakásfűtő, főleg kombi készülékek égéstermék-elvezetését. Ami azt jelenti, hogy akár 8-10 albetét gázkészüléke is kerülhetett egy rendszerre.

Mivel a kondenzációs készülékek túlnyomással juttatják be az égésterméket a függőleges járatba, egy, mondjuk a második emeleten a közös kürtőre beállított készülék képes az alatta vagy felette lévő lakásban lévő készülékre ellenhatást kifejteni. Emiatt sokan úgy vélik, hogy az ilyen gyűjtőkéményre csak akkor köthetünk kondenzációs készüléket, ha az összes érintett lakás összes kazánját arra cseréljük. De ez nem így van, létezik olyan technológia, egy olyan kéményrendszer (KREA K2+), melynek saválló nemesacél béléscsöve ellenáll a nedves üzemnek és biztosítja a tökéletes tömörséget (nyomásállóság). A bekötőnyílásokba épített speciális, magas hőmérséklet-tartományban is működőképes füstgázcsappantyúk pedig megvédik a túlnyomástól és a kondenzvíz-bejutástól az épp nem működő gázkészülékeket, így tökéletesen alkalmas társasházi környezetben ütemezett, szakaszos készülékcserékre.

A technológiáról részletesebben olvashatnak Versits Tamás cikkében, amely VGF&HKL szaklapban jelent meg.

Az összefoglalót készítette Erdősi Csaba (VGF Főszerkesztő).