Gépészek kontra kéményseprők? Ugyan már…

Gépészek kontra kéményseprők? Ugyan már…

Valljuk meg őszintén, ha füstgázelvezetésről, különösen gyűjtő jellegű égéstermék-elvezetőkről és fűtéskorszerűsítésről esik szó, a kéményseprők és a gépészek, tervezők között mintha feszülne némi felfogásbéli különbség.

De ez csak a felszín, ha mindkét oldalon jó szakemberek érvelnek szakmai érvek mentén, hamar kiderül, hogy nincs szó „gépészek kontra kéményseprők” szembenállásról, a felek valójában értik egymást és akceptálják egymás szempontjait. És persze a közös cél lebeg a szemük előtt – megoldást találni a meglévő problémákra.

Aki szeretne részletesebb képet alkotni magának a témáról, mindenképpen olvassa el Kocsis Krisztián Gyűjtőkéményekről a kéményseprő szemével című, 2021-ben a VGF&HKL szaklapban megjelent írását, már csak azért is, mert a szerző, amellett, hogy kéményseprőmester, épületgépész is, ilyenformában személyében oldja fel a fent említett vélt vagy valós ellentétet. Az írás visszautal egy a témában 13 évvel korábban, 2008-ban megjelent cikkre, felvázolva, mi változott az eltelt idő alatt, s mi maradt a régiben. Egyértelmű előrelépésként értékeli, hogy a két cikk születése közti időben ezres nagyságrendben került sor hagyományos egycsatornás gyűjtőkémények részleges felújítására, amely a biztonsági szintet kis mértékben javította – igaz, a meglévő tüzelőberendezés-állományt és a labilis üzemvitelt nem oldotta meg. Ami viszont mindenképpen változatlan, hogy az égéstermék-elvezetés veszélyes üzem, minden korszerűsítés, átalakítás feltétele a vonatkozó előírások, szabványok betartása. Mint írja, utóbbiakra félrevezető a tervezők, kereskedők lábára bogozott béklyóként tekinteni. Éppen ellenkezőleg: arra szolgálnak, hogy „ez a speciális szakterület ne a szabad ötletek megvalósításának terepe legyen, hanem tervezők, kéményes szakemberek, kéményseprők, gyártók és minősítő intézetek együttműködésével kialakított rendszerek kerüljenek kivitelezésre”.

Kocsis Krisztián cikke teljes terjedelmében itt olvasható!